Mi segít a kannibalizmus ellen a malacnevelőben?


Mi segít a kannibalizmus ellen a malacnevelőben?

A kannibalizmusnak számos oka lehet. Egy kísérlet megállapította, hogy mekkora hatással van a takarmányozás, a felhasznált vízmennyiség (itatás) és farok vágás a jelenségre. Az eredményeket a gyakorlatból vett mérések adták.

Istállóklíma, tartástechnológia, genetika és állategészségügy befolyásolja a kannibalizmus kialakulását. Ugyanakkor maga a takarmányozás is lehet további befolyásoló tényező. A takarmány megfelelő adagolása a megfelelő időben, fontos eleme a kannibalizmus elleni védekezésnek. Továbbá fontos szerep jut még az állatlétszámnak, a takarmány- és takarmányozási higiéniának, illetve az itatásnak. Ebben a vizsgálatban a takarmányadagolás (nyersrost tartalom) beleértve a takarmánystruktúra (szemcseméret) és az ivóvíz felhasználás (átfolyási mennyiség) került mikroszkóp alá.

Kannibalizmus a malacnevelőben

Kannibalizmus a malacnevelőben (fotó:agrarheute.com)

A vizsgálat számai

Az állatjólét és állategészségügy szempontjait figyelembe véve a malactakarmány nyersrost tartalmát egy „rostmix” felhasználásával alakították ki (30% takarmányalma törköly, 30% darabos répamelasz, 24% szója, 15% búzadara, 1% répamelasz), amelyet 50 g/kg-ra emeltek fel. Ugyanakkor az adagok részecskéinek méretét 1mm-ről 6 mm-re növelték a keverés során. Tehát ez eredmény egy durvább dara és több rost a kevesebb rost és finomabb őrlés ellenében. Következő faktorként az itatószelepek vízátfolyását variálták (0.5 ill. 1.0 liter/perc). Ezt egészítette ki a farok vágás, ill. annak hossza a vizsgálat során.

Alkalmazott takarmányadagok

Kannibalizmus a malacnevelőben

Kannibalizmus a malacnevelőben (fotó:agrarheute.com)

A kontroll takarmány búzából, árpából, szója 48-ból és 4 komponensű aminosavas ásványi anyagokból, fumársavból és szójaolajból állt. Az 50 gramm nyersrostos tesztcsoportban 10% fent említett „rostmix” váltotta ki a búza mennyiségét rostdúsítás miatt. A szemcseméret a teszt csoport takarmányában nem lett megváltoztatva, így több durva szemcse volt a takarmányban. Ezen felül 2 százalékponttal meg kellett emelni a szójaolaj mértékét, hogy az energiaszint ne csökkenjen. A nyersrostban gazdag csoport (II) takarmányköltsége kb. 20 euro/tonnával nőtt meg a drágább nyersrostos „rostmix” és az olajpótlás miatt.

 

 


Hosszú és rövid farok

A hosszú farkú csoportban 30 g és 50 g nyersrost illetve kevés és sok itatóvíz mennyiség lett kiadagolva. Ugyanígy jártak el a rövid farkúak esetében is. A hosszú farkú csoportból hét állat kiesett sérülés (láb-, fejlődés-, takarmányfelvétel problémák) miatt (alig 7%), míg a vágottak közül egy sem. Az elért teljesítményszintek magasak voltak: 520 gramm napi súlygyarapodás a hosszú farkú csoportban, sőt 544 gramm súlygyarapodás a vágottak csoportjában. A vágott csoportban a súlygyarapodáshoz kevesebb takarmányfelvételre volt szükség. Valószínűsíthető, hogy a nagyobb nyugalom miatt kevesebb takarmány ment pocsékba. Ezzel a rövid farkú csoport takarmányköltségei, energiaszükséglete, illetve a takarmány és annak energiafelhasználása kedvezőbb.

1. táblázat: vizsgálati eredmények farokhossz alapján

1. táblázat: vizsgálati eredmények farokhossz alapján

Osztályozás számai

Osztályozás számai

Sérülések és farok rágás csak a hosszú farkúak csoportjában volt megfigyelhető. Emellett a hibaszám a sérüléseknél 5.188 illetve a farokrágásnál 2.473 (LANDWIRT információ). A vágott farkúaknál a hibaszám gyakorlatilag nulla. A nagyobb nyugtalanság és kannibalizmus azokban a kutricákban, ahol nincs farok vágás 0.7 euro extra kiadást jelent takarmányozásban és természetesen még több sérülést.

 

 

 


Nyersrost tartalom

A 30 grammos és 50 grammos csoport között különösen nagy eltérés nem lépett fel a napi súlygyarapodás tekintetében, ellentétben a takarmányfogyasztással. Itt a 30 grammos kontroll csoport használt fel 45 grammal több takarmányt. A különbség nem volt teljesen hiteles. Tehát közel azonos súlygyarapodás mellett kevesebb takarmányfogyasztással a nyersrostban gazdagabb malacok (teszt csoport) még hatékonyabbak – kevesebb takarmányköltséget illetve jobb takarmányhasznosítást értek el. (2. táblázat) Azoknál a malacoknál, akik 30 grammos nyersrostot kaptak, a hibaszám a sérüléseknél 2.493 illetve a farokrágásnál 1.290.  Ezek az értékek az 50 grammos nyersrostos csoportnál 2.695 és 1.183. A rosthasználat a sérülésekre alig volt hatással. Azonban a több rost több pénzbe kerül és ez kb. 0.20 euró malaconként.

2. táblázat: vizsgálati eredmények rostfelhasználás alapján

2. táblázat: vizsgálati eredmények rostfelhasználás alapján

Itatás

Azok a malacok, akik kevesebb ivóvizet használtak fel, a súlygyarapodásban is gyengébben teljesítettek. Minimálisan több takarmányt fogyasztottak el, mégis kevesebb súlygyarapodást értek el. További előnyöket szereztek a „0.5 literes” csoportok a takarmány felhasználás és takarmányköltségek terén. Azokban a csoportokban, ahol a malacok vízfogyasztása (átfolyása) 0.5 liter/perc, a sérülések és farokrágások hibaszáma 2.303 illetve 1.013 volt. Az „1 literes” csoportokban a hibaszámok valamivel magasabb értéket mutattak, 2.885 és 1.460. Szemmel látható volt, hogy a nagyobb vízfelhasználást az állatok fürdésre és pancsolásra használták és „elfelejtettek” enni. Emellett a takarmányköltség is növekedett az egy kilogrammnyi előállított húsra vetítve.

3. táblázat: vizsgálati eredmények vízfogyasztás alapján

3. táblázat: vizsgálati eredmények vízfogyasztás alapján

Eredmények kiértékelése

A legnagyobb takarmányfelvételt a vágott farkú, 30 g nyersrostos, 0.5 liter/perces csoport mutatta. A leggyengébben a vágott farkú, 50 g nyersrostos, 0.5 liter/perces. Összességben kijelenthető, hogy a vágott farkúaknál mind a 30 g, mind 50 g nyersrostos és 0.5 liter vagy 1 liter vízfelhasználású csoportok hatékonyabban teljesítettek. A vágott farkú csoportok mindig jobb értékekkel zártak a vizsgálatban.

Összegzés

Biztosan kijelenthető, hogy a nyugtalanság és kannibalizmus megakadályozható a farokvágással. Az állatjólét javítását szolgáló nyersrosttartalom és vízfelhasználás növelése nem minden esetben garantálja a nagyobb súlygyarapodást, noha ennek többletköltsége van. Mégsem kell teljesen lemondani a bevált „több rost, több ivóvíz” receptről. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a problémák „látványosan” jelentkeznek, így kiküszöbölhetők a jó teljesítmény elérésnek érdekében.

Szerző: Dr. Hermann LINDERMAYER, Dr. Wolfgang PREISSINGER és Günther PROPSTMEIER,
Bayerische Landesanstalt für Landwirtschaft, Grub (D)
Forrás: Landwirt 14/02
Fordította: tartastechnologia.hu

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.