Csecsbimbó: nemcsak a száma, a minősége is számít!


Csecsbimbó: nemcsak a száma, a minősége is számít!

Ahhoz, hogy egy nagy almot ki tudjon szolgálni a koca, elégséges és egészséges csecsbimbók kellenek. Ehhez a süldőkoca szelekció és a padozatminőség nyújthat segítséget.

Egy nagy alom felnevelésében fontos szerep jut a megfelelő számú csecsbimbónak. Ezek meglétére még nagyobb hangsúlyt kell fektetni süldőkoca szelektálásakor. A süldőkocák anyjánál is már hasonlóan osztott csecsbimbók szükségesek. Emellett az apai vonal is ugyanúgy fontos. Ezen kanok mind olyan alomból származnak, ahonnan az alom süldői 16 csecsbimbóval rendelkeznek. Továbbá a számok mellett, az alakiság, felépítés is lényeges. Főleg öregebb kocáknál lenne érdemes megfigyelni, hogy a friss alom hogyan küzd a méretesebb, nagyobb alakú csecsekkel szopáskor (amorf).

Csecsbimbószám alakulása évekre bontva

Csecsbimbószám alakulása évekre bontva

Növekedő csecsbimbószám

2004-2011 között a csecsek száma a különböző malac előállító üzemekben vizsgált, összesen 3.739 süldő alapján, egyértelműen növekedett. A süldők átlagos csecsszáma 13,8. 78,5%-nál összesen 14 csecs és valamivel több, mint 8%-nál 16 csecs volt számolható. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy 2004-2008 között a csecsek száma átlagosan 0,8 db/koca mértékben növekedett. 2008-tól ez a szám már stagnált.

Nagyobb alomhoz nagyobb csecsszám kell. A laktáció alatt mindvégig el kell tudni látniuk a funkciójukat, amihez a padozat kialakítása nagyban hozzájárulhat.

Párhuzamos vagy átlós elrendezés

Egy német vizsgálat során kiderült, hogy mind a párhuzamos, mind az átlós fiaztató leszorító elrendezésnél a csecssérülések emelkedtek. Először a vizsgálat az átépítés előtti időszakot mérte: ott egyértelműen emelkedtek a sérülések és csecsvesztések száma. Utána vizsgálták a részben átépített, majd teljesen átépített öntöttvas padozatrácsos, ill. műanyag padozatrácsos fiaztatókat.

Csecsbimbó veszteség átlós leszorító elrendezésnél

Csecsbimbó veszteség átlós leszorító elrendezésnél

Az egyenes (párhuzamos) kocaleszorító öntöttvas padozatra helyezve, képes csökkenteni a sérülések gyakoriságát. Az egyenes leszorító az öntöttvas rácson csupán 9.4%-os veszteséget mutatott, miközben ugyanez átlós kialakításnál az átépítés előtt 46.7% volt. A padozatok cseréjével ez a szám nem sokkal csökkent a későbbiekben. Ez a nagyjából változatlan arányszám nyilvánvalóan azért maradt magas, mert az egyenes (párhuzamos) leszorítók a kocákat a rácsréseltséggel megegyező irányba fekteti. Az átlós beépítésnél a fekvő koca és a rácsok rései szöget zárnak be egymással, ahova a csecsbimbók beülnek, így a koca felállásakor azok könnyebben beakadnak.

Szoptató koca

Átlós elrendezés: törekedni kell a koca csecsei alatti teli padozatra, vagy olyan perforált padozatot kell választani, ami rései közül könnyen kifordulnak a bimbók.


Különböző sérülések

Egy további vizsgálatban 215 koca csecsbimbóját vették szemügyre. Bizonyossá vált, hogy egyes bimbópárok között mekkora eltérés tapasztalható. A legkevesebb sérülés az elülső pároknál volt megfigyelhető: csak a bimbók 7.7%-a károsodott. Az első négy pár sérülése (fejtől számítva) is csupán a vizsgált egyedek 15%-át érintette, nem úgy a hátsóknál. A bal és jobb oldali bimbósorok között funkcionális eltérés nem volt.  Az alábbi táblázat összefoglalja mindezt.

Sérülések száma %-ban

Sérülések száma %-ban

A 6. pár mutatja a legnagyobb sérülési arányt (31.3%), tehát minden harmadik koca szenved ettől a sérüléstől. A hátsó traktus alacsonyabb arányokkal bír, noha kevés koca rendelkezett 8 pár bimbóval.

Minőségi padozat

Az elmozdult padozatrács életveszélyes és komoly sérüléseket okozhat. Akár padozatleszakadáshoz is vezethet.

Az elmozdult padozatrács életveszélyes és komoly sérüléseket okozhat. Akár padozatleszakadáshoz is vezethet.

A törött padozatrácsot azonnal cserélni kell, mert azok nem csak a kocára, de malacaira is veszélyesek: sebzést, beszorulást vagy lagúnába esést okozhatnak.

A törött padozatrácsot azonnal cserélni kell, mert azok nem csak a kocára, de malacaira is veszélyesek: sebzést, beszorulást vagy lagúnába esést okozhatnak.

Valószínűleg két dolog felelős ezért az eredményért: az egyik lehetőség, hogy a koca felállása és/vagy lefekvése között adódik egy olyan állapot, amikor saját maga ül rá a csecsbimbóira és okozza a sérülést. A másik lehetőség, hogy az úgynevezett vegyes padozatú kutricákban (pl. öntöttvas-műanyag kombináció kocák alatt) az eltérő anyagok között az illesztések tömítetlenebbek (ill. a fekvőfelület nem homogén), ami által veszélyt jelenthetnek. A kocák a hátsó részükkel szoptatáskor (bimbósorral) pont ezen fekszenek. Gyakran az elülső lábukkal kelnek fel először, majd így lendületet véve a hátsó lábukat maguk alá húzzák. A csecsbimbók a rácson, ill. azok között helyezkednek el, majd felálláskor azok beakadnak és megsérülnek. Annak sem szabad megtörténnie, hogy a koca a saját súlya által a felületeket és azok illesztéseit összenyomhassa. Egyetlenegy hibás, törött rácsot is azonnal cserélni kell. Ugyanakkor a 6. bimbópártól a bimbók állapota és felülete nem lestrapált. Ennek oka, hogy a szopós malacok az elülső csecseket részesítik előnyben, így a 12-nél kisebb almok esetében a hátsó bimbók elapadnak a szoptatási ciklus alatt. Ez is veszteségnek (kiesésnek) könyvelhető el.

Összegzés

A vizsgálat nem mutatta ki egyértelműen a sérülések gyakoriságát mind az alomnagyságra, mind a kocák életkorára levetítve. A tendencia azt mutatja, hogy a növekvő alomnagysággal a csecsbimbók száma – és a kevésbé jó felépítésű csecsbimbók száma – is növekszik, ami előre jelzi a sérülékenységet vagy a kihasználatlanság általi veszteséget.

Szerző: Prof. Dr. Steffen Hoy, Gießen Egyetem (D)
Forrás: Landwirt 13/21
Fordítás: tartastechnologia.hu

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.