Szellőzés – A teljesítmény motorja


Szellőzés – A teljesítmény motorja

Az istálló friss levegője elősegíti a fokozottabb tejtermelést és az állategészségügy szinten tartását. A modern szellőzés technikákkal javítható az istállóklíma.

A tehénkomfort előfeltétele a magas tejhozamnak, megalapozza a hosszú élettartamot és produktivitást. Ehhez a tehenek környezeti igényeit a középpontba kell állítani. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tejelő tehenek pszichológiai és etológiai sajátosságait kell jól meg- és kiismerni, hanem még inkább a gazdák tudatába kell vésni, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a teljesítmény fokozására. A tehénkomfortot nem egyszerű számszerűsíteni, mert sok olyan összetevőből áll, amelyek egymástól meglehetősen függnek.

A komfort a teljesítményt növeli

A tehenek természetes napi aktivitását – úgymint táplálkozás, friss víz vétel, sétálás, fekvés, kérődzés – nem szabad korlátozni, ha egyéb kényszer nincs. A múltban ez a tartásforma megválasztásakor eldőlt (szabad legeltetés). Az istállóztatás nem eléggé következetesen vette ezt át és ezzel a tehenek esélyeit a magasabb tejtermelés elérésére szó szerint „bebetonozta”. Mindamellett sokszor elegendő a tartástechnológiákon vagy az istálló szerkezetén, elrendezésén változtatni a tehenek javára, hogy egy úgynevezett teljesítményvezérelt környezetet kapjunk. A tehénkomfort területén történő változtatások egyéb változatlan feltételek mellett a gyakorlat szerint gyakran 1000-1800 kg tej/tehén/év eredményt hozhatnak.

Hosszanti irányban, függesztett, horizontális ventilátor: régi idők szele

Hosszanti irányban, függesztett, vertikális ventilátor: régi idők szele

A tehenek a hűvöset szeretik

A tehenek szeretik a télies időjárást, mert a 7-17 °C hőmérsékletben képesek a maximális teljesítményt leadni (fajtafüggő). Továbbá az alacsony hőmérséklet tűrése jelentősen jobb, mint azon hőmérsékleté, mely e tartomány felett helyezkedik el. Noha alacsony hőmérsékletnél a tehenek önellátó igénye emelkedik, mégis azt jól tudja kompenzálni. Többet eszik és a nagyobb takarmányfelvétellel több energia áll rendelkezésre a tejtermelésre. A magas hőmérséklet gondot okoz, ami a tehén szervezetét megterheli és emiatt az energiaigénye szintén magas lesz. Azonban a tartósan magas környezeti hőmérséklet a takarmányfelvételt lecsökkenti, teljesítménykiesést okoz és folyamatosan csökken a tejhozam. Gyakorlatban egy 20%-os visszaesés csaknem 600 kg tejcsökkenést hozhat. A hosszú, állandó hőstressz termékenységi- és körömproblémákat, körömgyulladást idézhet elő az állományban.

Friss levegő

A levegő hőmérséklete mindig összefüggésben áll a levegő páratartalmával. A hidegstressz alacsony hőmérsékletnél csak akkor jelentkezik például, ha a párás levegő eléggé lecsökkenti a szőrzet szigetelő hatását. Ezenkívül, télen képesek 10 liternyi párát – ami az istállóklímát is befolyásolja – csupán csak a légzésükkel leadni. Nyáron akár ez 30 liter is lehet. A tehenek például 40%-os páratartalom mellett 28 °C-ig elég jó hőstressz tűrők. Viszont fülledt időjárás esetén, 80%-os páratartalom és 23 °C mellett már felismerhetők a hőstressz jelei. Különösen veszélyes, hogy a növekvő páratartalommal kialakul az a közvetítő közeg, ami a mikroorganizmusokat szállíthatja az istálló levegőjében, így létrejöhet az állatról állatra terjedő betegségek elterjedése.

Gázok csökkentése

A gázok, mint a széndioxid, ammónia, metán stb. a kilégzéssel, ill. a trágyával kerülnek a szabadba. A gázok koncentrációja az állatsűrűségtől és az istállóüzemeltetés módjától függ. A trágya, ami az istállóban keletkezik, lagúnás rendszerben (betonrács padozat alatt) tárolva és ott áramoltatva (mosatva), csőrendszer segítségével kijuttatva jelentősen csökkenti a gázok koncentrálódását. A kialakult gázok nemcsak a levegő oxigéntartalmát csökkentik, hanem irritálják a légutakat és károsítják a tüdő léghólyagocskáit. Ezek a gázok megterhelik a szervezetet, ami kihat mind az emberek, mind az állatok egészségére is. Ennek nem az alacsony beruházási költségekről, hanem mindenekelőtt a magasabb tehénkomfortról és a kézzel fogható emisszió csökkentésről kell szólnia. Ennek alapja az átgondoltan megtervezett trágya- és etető utak kialakítása és a trágyakezelés, istállón kívül is. Összehasonlításképpen átlagosan 150 baktérium és részecske található egy köbméter friss levegőben, míg egy rosszul szellőztetett istállóban akár 700.000 baktérium és részecske/m³ is kimutatható. Tehát a rossz levegő nemcsak az állományt terheli meg egészségügyileg, hanem annak gazdáját is.

A természetes levegő javítja az istállóklímát

Füstgéppel könnyen modellezhető a levegő útja az istállón belül

Füstgéppel könnyen modellezhető a levegő útja az istállón belül

Az istállók szellőztetésekor a cél az, hogy folyamatosan cserélődjön az elhasznált meleg, nagy páratartalmú levegő, friss és hidegebb légtömegre. Ez elősegíti az optimális takarmányfelvételt, a pihenőterek és trágya utak tisztábban tartását, valamint légúti betegségek előzhetők meg vele. A légcserének a külső hőmérséklettől és az időjárási viszonyoktól függetlenül is meg kell történnie. Ha éppen vihar van, vagy esik a hó, a friss levegőnek akkor is be kell kerülnie az istállóba, az elhasználtnak pedig onnan ki. A légcseréről legjobban egy füst- vagy ködgép használatával lehet meggyőződni. A pihenőbokszokat végig kell füstölni és megfigyelni, hogy az idő elteltével hogyan örvénylik az istálló levegője. Télen legalább négy komplett légcsere szükséges óránként, ami azt jelenti, hogy 15 perc után a befújt füstnek az istállóból maradéktalanul el kell tűnnie.

Nyitott falak

Bonyolultabb a helyzet nyáron. A cél, hogy 60-100 légcsere történjen óránként. Ahhoz, hogy a füst kevesebb, mint egy perc alatt eltűnjön, a hagyományos tetőbevilágító önmagában nem elegendő. Ami télen a termikus légáram miatt elég, azaz a meleg levegő felfelé szállva a bevilágítón elhagyja az istállót, az a nyári melegben drasztikusan lecsökken a külső magas hőmérséklet miatt. A nyári légcserék miatt érdemes nagyobb légnyílást kieszközölni és kihasználni a természet adta lehetőségeket. A nagyobb légcsere, nagyobb légsebességet eredményez. A teheneknek ez még önmagában, egy bizonyos értékig nem probléma. Másképpen észlelik, mint mi, emberek, akiknek 5 m/s légsebesség már csökkenti a hőérzetünket. A légsebesség a tehenek hőleadásában és nyári kánikula leküzdésében segít.

A fix oldalfalas szellőzés olcsó megoldás, viszont porózus felület hiánya miatt, nehezebben "lélegzik" az istálló

A fix oldalfalas szellőzés olcsó megoldás, viszont porózus felület hiánya miatt, nehezebben “lélegzik” az istálló

Szélfogó függöny használata

A jövő szellőzőrendszerének ismérve a flexibilitás. A szélfogó függönyrendszerek – lentről, fentről emelhető, süllyeszthető – tökéletesen megfelelnek az elvárásoknak. A függönyök és oldalrolók lehetővé teszik, hogy nyáron az istálló egy szabad oldalfalú, nyitott épület legyen, télen pedig egy jól szellőző, de zárt.  Klímavezérlő használatával gondoskodhatunk az automatikus működtetésről. Ezek tudatában, az istálló két módban üzemelhet: télen zárt oldalakkal, klasszikusan a gerincen végigfutó bevilágító általi szellőzéssel; nyáron nyitott oldalakkal, keresztszellőztetés alkalmazásával. De a függönyök és a mozgatható fix oldalpanelek (Spaceboard) használata azonban kevésbé tökéletes megoldások is lehetnek. Például megfékezhetik a langyos szellőt nyáron és télen túl sok levegőt engednek be, ha csípős szél fúj. Ugyanis a szabad légáramlásnak a feltétele az istállót érő uralkodó széljárás iránya, amit meghatároz természetesen maga az istálló elhelyezkedése. A széliránynak való kitettség nagy gerincmagassággal (> 4 méter) és alacsony lábazati oldalfallal (függöny használatakor) orvosolható, ami eredményes szellőztetés biztosít.

Fentről le és vissza

A függöny típusa, színe, anyaga függ a gyártótól

A függöny típusa, színe, anyaga függ a gyártótól

 

Egyes függönytípusok csak nyáron kihúzva, csakis kültéri használattal (manuális árnyékolás) vagy közvetlenül az istálló falára, a tetőeresz alá téve alkalmazhatók. A kézi mozgatás nem teszi lehetővé, hogy az időjárás változást nyomon kövesse, ellentétben például a teljesen automatikusan működő függönyrendszerrel. A függönyöknek alapvetően fentről lefelé kell mozogniuk. Ezen elv szerint még a majdnem teljesen felhúzott függönynél is érkezik be friss levegő a párnafáknál, ami segíti a bevilágító-szellőző gerinc általi istállószellőzést. Továbbá sosem éri az állatokat közvetlen légáramlat és ezzel együtt fellépő huzat. Az oldalfalak kialakításakor ügyelni kell arra, hogy a függönyt tartó párnafák felett 30-50 cm-es sávban egy madárhálóval (veréb, galamb, seregély ellen) lefedett légrést kell hagyni, így a nyári árnyékoláskor is cserélődik a légrésen keresztül a levegő.

A jó függönyanyag kiválasztása

Néhány, a különféle függönyanyagok közül

Néhány, a különféle függönyanyagok közül

A függöny anyagának kiválasztásakor figyelni kell annak fényáteresztő képességére, mert a fény az istállóban mind az embernek és mind az állatnak rendkívül fontos. Fehér, ill. átlátszó vagy zöld függönyanyagok előnyösebbek. Az UV-stabilitás is fontos tényező. Téli hidegekben sem szabad megtörnie vagy repedeznie, tehát olyat kell választani, ami legalább -40 °C hőmérsékletig rugalmas marad (régiófüggő lehet a min. hőmérséklet). A szélfogó függönyök egy része alkalmas erre a feladatra és kiválasztáskor sem szabad megfeledkezni arról, hogy minimum 10 évre kalkulálunk vele. A függönyök anyagát tekintve lehetnek szigeteltek és nem szigeteltek (anyag rácssűrűség). Alapvetően az istálló oldalfalaira elegendő a szigeteletlen típus. Az előváróban, azaz a folyamatos munkavégzés helyén, ahol télen is egy bizonyos hőmérsékletet kell tartani, a szigetelt típuson érdemes elgondolkodni.

Teljesen automatikus vezérlés

A függönyök nyitására három lehetőség létezik:

  • klímakomputer általi vezérlés
  • manuálisan indítható elektromos motor
  • manuális mozgatás

A hirtelen, folyton változó időjárásra azonnal reagálni csak klímakomputer használatával lehet és ezért a termelő istállókba ez ajánlott. Ezekhez a vezérlőkhöz három dolog kell alapvetően: hőmérsékletérzékelő, szélsebességmérő, csapadékmérő (páraérzékelő). A sorrend fontosságuk szerinti. A hőmérséklet szenzor általában alaptartozék ezekhez a klímakomputerekhez. Elhelyezni az istálló közepére kell, pihenőboksz sor fölé, olyan helyre és magasságban, ahol az állatok nem érhetik el. Az előváróban és/vagy kezelőben szintén lehet elektromosan működtethető függönyrendszert telepíteni vagy akár teljesen kézi mozgatásút. Figyelembe véve a méretüket, elhelyezkedésüket és az állomány vagy telep nagyságát.

Összegzés

Több levegő = több tej. A szellőzőrendszernek annyira hatékonynak és flexibilisnek kell lennie, hogy egészséges életteret teremtsen a teheneknek az év bármely szakaszában. Az optimális istállóklíma egészség- és teljesítménynövelő tényező, amivel megalapozható a későbbi, magasabb tejhozam.

Szerző: Dipl.Ing. Christiane Brandes
Forrás: Landwirt 13/20
Fordítás: tartastechnologia.hu

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.